Cimkék

Jó és meghitt beszélgetés


-->




2012. szeptember 23-án 60 éves kortárstalálkozós istentisztelet volt a templomban. Ezzel a prédikációval osztoztam az ünnepi hangulatban. S. 








Ő pedig így szólt hozzájuk: Miről beszélgettek egymással útközben?” (Lk 24, 17)

Kedves Kortársak, Családtagok, Ünneplő Gyülekezet!
Erre a pillanatra készítve magam, hogy mai ünnepség alkalmával itt kell állnom a szószéken, felelevenítettem magamban az utolsó kortárstalálkozót, amelyen részt vettem. Újragondoltam, hogy miért is fontosak ezek a találkozások? Mi az ami történik, amiért szépen felöltözünk, hosszú utat teszünk meg, pénzt áldozunk rá? Nézzétek csak csak mire jutottam! 

Kortástalálkozó, osztálytalálkozó alkalmával kulcsfontosságú a beszélgetés, a régi emlékek felelevenítése, a régi dolgok megbeszélése. Örvendeni annak, hogy nem vagyunk magunkra a világban, hogy vannak emberek, akikkel összekötnek láthatatlan szálak, gyökerek, az idő... ÖRVENDENI EGYMÁSNAK A BESZÉLGETÉSBEN. Ez történik egy kortárstalálkozó, osztálytalálkozó alkalmával. Az ok, amiért igény van az egymással való beszégetésre: Nagy erők szabadulnak fel, amikor beszélgetünk egymással és hatalmas mélységek nyílnak meg. Szükséges is szóba állni egymással, mert azt, hogy szemtől-szemben vagyunk a másikkal, a beszédet, a hangokat, a szavak ízét, a gesztusokat nem lehet pótolni. Embertársunkat nem helyettesíthetjük mással.

    A beszéd és a beszélgetés lehetőséget ad érzéseink, gondolataink és mglátásaink kimondására. A beszéd, a beszélgetés út a közösségi élethez, a szerelemhez, a házassághoz és önmagunk teljesebbé tételéhez.

    Beszélgetésről szól a bibliai rész, amiből a textust idéztem: „A tanítványok közül ketten aznap egy faluba mentek, mely Jeruzsálemtől hatvan futamnyira volt és amelynek Emmaus volt a neve, és beszélgettek egymással...” (Lk 24, 13-14)
Figyelem! Olvastam egy tanulmányt, amelyben jó nevű budapesti iskolák diákjait faggatták olvasási szokásaikról, szabadidős programjaikról. Ők fogalmazták meg, hogy olyan gyors és zsúfolt lett az életük, hogy kapcsolataik és beszélgetéseik nagy részét a világhálón, interneten oldják meg. Ők mondták, hogy ez nem jó, mert hiányzik belőle az ember. Pedig adott a a fecebook, a skype, sms, email stb. Állandóan online lehet ma lenni, de mégsem ugyanaz, mint letelepedni a másikkal egy asztal mellé és beszélgetni: látni szemében a fények és árnyékok változását; olykor megérinteni; hallgatni szavai / mondatai között a szünetet stb.

Beszélgetés címszó alatt szoktak az emberek fecsegni, locsogni, pletykálni stb. Beszélgetni is sok mindenről lehet. Most csak a textusban feltett kérdésre igyekszem szorítkozni, és azt megosztani veletek, hogy miről beszélgettek a tanítványok? Két beszédtémát fogtok megismerni és a végén ráadásul még egy másik beszélgetéssel ajándékozlak meg.

Az Emmaus felé tartó úton a tanítványok miről beszélgettek? – Tovább olvasom a textus folytatását az evangéliumból, mert magában rejti a választ. „Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod mi történt ott ezekben a napokban? Mi történt-kérdezte? Ők így válaszoltak: Az, ami a názáreti Jézussal esett, aki próféta volt szóban és tettben hatalmas Isten és az egész nép előtt.” Igen. Nem tévedtek. A tanítványok beszélgetési témája az emmausi úton Ő volt. JÉZUSRÓL beszélgettek egymással.

Beszélgetésüknek másik témájához ismét tovább kell olvasni az evangéliumot. Azt követően, hogy Jézus is csatlakozott a beszélgetéshez, az olvasható, hogy „Megnyitotta az értelmüket, hogy értsék az írásokat:” (Lk 24,45) Igen. Ez is témája volt az aznapi beszélgetésnek. Az ÍRÁSOKRÓL is beszélgettek egymással.

Jézus és az írások. E két beszélgetéstéma után azt ígértem, hogy megajándékozlak egy harmadik beszélgetéssel is. Ez is egy történelmi, bibliai beszélgetés, amit Pál apostol folytatott a többistenhívő görögökkel az Aeropágoszon. Egy tanulmányi félévet Görögországban voltam diák, ott éltem közöttük. Személyesen tapasztaltam, hogy a görögök roppant kedves és közlékeny emberek. Lételemük a beszélgetés. Már Pál idejében is szerettek beszélgetni. Az Aeropágosz egyfajta találkahely is volt az athéni görögök számára, ahol összegyűlve fontos kérdésekről beszélgettek. Például az isteneikről. Pál apostol egy ilyen beszélgetésben szól nekik az egy Istenről: „Akit tehát ti ismeretlenül is tiszteltek, azt hirdetem én nektek. (...) hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják, hiszen nincsen is messzire egyikünktől se: mert őbenne élünk, mozfunk és vagyunk.” (Ap Csel 17, 23-28)

Három szó: Jézus – Írás – Isten . Mi a közös bennük? Az hogy benne van hitünk, életünk értelme és lényege.

Egy jó beszélgetés akkor igazán mély és felszabadító, akkor tud szárnyaló lenni, és akkor szabadulnak fel nagy erők közben, ha benne van életünk lényege, ha benne vagyunk mi a magunk teljességével és nem csak a felszínes jelenlét van.

Hála Istennek mindannyiunknak lehet része ilyen találkozásban és beszélgetésben.
Kedves Kortársak! Nektek mikor volt utoljára ilyen beszélgetésetek? Ránézek az órámra és visszapörgetem az időt. Erre az ünnepi istentiszteletre látszik az arcotokon, hogy ilyen beszélgetésből léptetek ki. Legyen örömötökre, és adjon erőt a holnapokhoz, késztessen újabb találkozásra, jó és meghitt beszélgetésekre.
Ámen.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése