Drágakő

„Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok, teljes alázatosággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a lélek egységét a békesség kötelékével.”(Efézus 4,1-3)

S.

Egy ókori kínai példázat Pien Ho történetét meséli el: Pien Ho egy alkalommal jád kőre bukkant, amit drágakőként vitt a császárnak ajándékba. a császár szakértője megvizsgálta és megállapította, hogy közönséges kő. Pien Ho-nak félrevezetés miatt levágták az egyik lábát. Telt-múlt az idő, a császár meghalt, és Pien Ho ismét beállított a palotába kezében, hogy az újcsászárnak átadja ajándékát. A szakértő ismét megállapítótta, hogy egy közönséges követ hozott, ezért a másik lábát is levágták. Idő múltával meghalt ez a császár is, a szakértő is, Pien Ho pedig sírva kereste fel az új császárt, hogy átadja neki ajándékát. Amikor a császár rákérdezett sírásának okára Pien Ho így válaszolt: Azért sírok, mert egy értékes drágakövet közönséges kőnek minősítettek, egy becsületes embert pedig szédelgőnek mondanak.

Nem tudom valaki a gyülekezetből fogott-e már kézbe jád követ, zafírt, rubint, gyémántot? Én ezek közül eddig még egyiket sem vehettem kézbe. Mégis járt a kezemben drágakő: a Biblia üzenete, Jézus tanítása, az apostolok hagyatéka. Bárki ezeket kézbe veszi, elsőre ugyanúgy járhat, mint a cszászár szakértője: közönséges, mindennapi kőnek láthatja. Csak miután megtanultuk értelemmel és szívvel vizsgálni, akkor csillan elő a drágakő.

Ebben a prédikációban arra teszek kísérletet, hogy a Biblia üzenetét mindannyiuk számára drágakővé változtassam. Falinaptárunkon a mai vasárnapra a korábban jelölt rész utolsó fele olvasható: igyekezzetek megtartani a lélek egységét, a békesség kötelékével. Erre fogom a hangsúlyt fektetni, de szó lesz az efézusi levél hátteréről és központi üzenetéről, a kijelölt rész szövegkörnyezetéről, a lélekről és a békességről. Úgy igyekszem beszélni róluk, hogy a prédikáció végére a csíszolgatás, símogatás, babusgatás után a drágakő értéke előcsillanjon számunkra. Akkor mondhatjuk jónak az istentiszteletet, ha ilyen értékes ajándékot vihetünk haza.

Akik digitális fényképezőgépet használnak ismerik a zoomolás tekhnikáját. Hasonló opciót választunk akkor, amikor egy bibliai üzenetet kívánunk megérteni. Addig közelítünk hozzá, amíg először értelemmel majd szívvel is fel nem fogtuk annak lényegi, nekünk szóló üzenetét. Amikor a hátteret, központi üzenetet, nyelvi összetételt, szövegkörnyezetet vizsgáljuk, a közelítés-opció használatával lassan-lassan a rárakódott időhordalékból kihámozzuk a drágakövet.

Az efézusi levél 4. része az elhíváshoz méltó életről szól. Az, hogy az elhívás pontosan mire is vonatkozik szintén ebből a részből derül ki. Az első 16 vers az egyház egységéről beszél. Ez a levél fő témája és csomópontja is: az Egyház. Az elhívás és egyház együtt nyer értelmet. A két szó bibliai alapja is egy. Régen az egyháznak így mondták: ekkla, eklézsia. A bibliában ekklészia = elhívottak, kíhívottak közössége.

A kijelölt bibliai részben az apostol az elhívatáshoz (egyházhoz) méltó életre kéri, inti a közösség tagjait. Ha most élünk a zoomolás lehetőségével és ráközelítünk az Efézus 4, 1-3-ra, akkor meglátjuk, hogy 4 fontos tulajdonság tesz valakit méltóvá az egyházi, gyülekezeti életre:

1. Alázatos
2. Szelíd, türelmes és hosszútűrő
3. Elviseli, elszenvedi a másikat szeretettel
4. Siet, igyekszik, törekszik megtartani / megőrízni a lélek egységét a békesség kötelékével / bilincsével

Megtaláltuk a méltóvá tevő tulajdonságokat. Most közelítsünk rá közülük az utolsóra: Siet, igyekszik, törekszik megtartani / megőrízni a lélek egységét a békesség kötelékével / bilincsével.

E méltóságot adó tulajdonságsorban mielőtt külön ráközelítek az egyes kifejezésekre, és azok üzenetére, először arra vagyok kiváncsi, hogy Számotokra mit jelent a lélek? Kérlek válaszoljatok erre a kérdésre. (...)

A lélekről szóló lehetséges értelmezések közül most Kelemen Miklós unitárius lelkész A lélek egysége című prédikációja alapján hármat ismertetek. E három magyarázat szerint a lélek:

• a bennünk élő Isten
• a lelkiismeret szava
• az emberben élő anyagi részek összhatásának eredménye

Kérlek, ne ragadjunk le egyelőre egyiknél sem, hanem ismerkedjünk meg ide vonatkozó bibliai tanításokkal is:

• „Isten lélek...” (János evangéliuma)

• „Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindenek felett van, és mindenek által és mindenekben munkálkodik.” (Efézusi levél)

Az előbbi öt magyarázatot Kelemen Miklós így foglalja egységbe:„Mi hát a lélek? Isten bennünk léte. Az Istennek és embernek egysége. (...) Amikor tehát Isten egységéről szólunk, akkor ebben benne van a lélek egysége.”

A következő néhány percben a lélek után közelítsünk rá a békesség kötelékének / bilincsének fogalmára.

A Biblia ószövetségi részében a békességre a Sálom kifejezést használják , és az életnek azt az állapotát érzékeltetik vele, amikor minden a maga helyén van. Az újszövetségi nyelvezetben ezt Eirénének mondják és egyetértés,t összhangot értenek alatta.

Jézus békességet hagyott a tanítványainak (Jn 14,27) és amikor missziói útjukra küldte őket, arra biztatta mindannyiukat (Lk 10,5), hogy valamely házba ha bemennek először békességet kívánjanak „és ha méltó a ház, szálljon rá a ti békességetek, ha pedig nem méltó, a ti békességetek rátok térjen vissza.” (Mt 10,13)

Az előbb elhangzott, hogy a lélek Isten bennünk léte, és ebből a szempontól fontos Pál apostol tanításából kiemelni, hogy a békesség a Lélek gyümölcse. (Gal 5,22) Ebben a szellemben biztatja a korintusiakat, hogy „békességben éljetek és a szeretetnek és békességnek Istene lesz veletek.” (2Kor13,11) A zsidókhoz írt levélben is hasonló útmutatást olvashatunk: „Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat.” (Zsid 12,14)

Jakab apostol az igazsággal hozza összefüggésbe a békességet. (Jakab 3,18)

Összevetve az ószövetségi és az újszövetségi nyelvezetet illetve Jézustól, Páltól és Jakabtól kiemelt tanításokat, két fontos következtetést vonhatunk le belőlük:

1. A békesség Istentől, lélektől való.
2. A békesség az emberi együttélés alapja.

Befejezés előtt még egyszer összefoglalom a korábbiakat:

1. A lélek egysége = Isten bennünk léte, Isten és ember egysége.
2. Ez az egység a békesség = állapot, amelyben minden a maga helyén van, egyetértés, összhang,
3. Kötelékével teremthető meg és tartható fenn.
4. A békesség tartó kötelei, bilincsei nélkül az egység darabokra hull.

Hosszas csíszolgatás után ebben a négyes egységben lett a felolvasott bibliai tanítás drágakővé számunkra. A következő ábra ezt az értéket szemlélteti:

Ha fogjuk magunkat, és a vonalak (békesség kötelékeinek jelképei) mentén felszeleteljük az egységet, láthatóan is darabokra fog hullni. Ezt bárki megteheti. Én csak azt nem tudom, hogy ha egyszer darabjaira hullt, akkor ki és hogyan fogja azt összerakni?

Ti ezért Testvéreim az egység megtartására igyekezzetek, siessetek és törekedjetek. Ámen.